Versek és Idézetek
1. Fényes csillag voltál nekem, mond miért nem maradtál odafenn? Miért nem akartál csillag lenni lelkem egén? Miért martál oly kegyetlenül belém? Mi történt, mesélj!
2. Remélem, hogy kezed kezemből vissza nem veszed és szeretni fogsz, akkor is, mikor én már nem leszek!
3. Sok jónak és igaznak, legyen szíved nyitva, ez a boldogságnak legelső titka. Négy szót jegyezz meg csupán: Egyet szeress, de igazán!
4. Szemed ragyogása nekem az élet, de, ha másra ragyog, az nekem a végzet...
5. SzeretIek, mint pingvin a fagyot. SzeretIek, mint virág a napot. SzeretIek, mint virslit a kutya, ha mással járnál, megütne a guta.
6. Szeretnélek érezni csókjaiddal lélegezni. Simogatni arcod, csókolni szád. S várni, hogy végre együtt lehessünk már.
7. Akit igazán szeret, az állandóan remegő aggodalommal van tele.
8. Ne hidd, hogy hiányzol csak jó lenne, ha itt lennél. Ne hidd, hogy szeretIek csak több vagy az életemnél. Ne hidd, hogy féltelek, csak aggódom Érted, hisz nélküled semmit sem ér az életem!
9. Eddig sohasem éreztem, amit most érzek. Sohasem féltem, hogy mi lesz, ha mégsem kellek. Most félek! Most akarom, hogy kelljek!
10. Félve lázasan a nevedet suttogom, számon még csókod emléke kísért, a képen az arcodat simogatom te vagy az egyetlen ki a szívembe fért.
11. Az égre nézek és a hullócsillagok záporában könnycseppek gördülnek végig az arcomon... a kívánság temérdek: Téged szeretnélek, mert SzeretIek, és félek, hogy elveszítenélek!
12. Megírom most Neked, hogy nagyon szeretIek, bárhova visz a sors, el nem feledlek. Messze vagyok Tőled, nagyon távol, de, ha szíved szeret, engem megtalálsz bárhol!
13. Ne sírj, ha gyötör a bánat, csak kinevetnek, ha sírni látnak. A Te fájó szíved nem lesz attól könnyebb, és nagyon kevés ember érdemli a könnyet!
14. Örökké szoríts, örökké fájjon. Örökké lássalak, ne érjél máshoz. Örökkön örökké érezzem, hatalmad, elveszíteni soha nem akarlak!
1. SzeretIek, mint pingvin a fagyot. SzeretIek, mint virág a napot. SzeretIek, mint virslit a kutya, ha mással járnál, megütne a guta.
2. Evezz, evezz az élet tengerén. Ki ne köss a bánat mezején. Legyen erőd tovább evezni, a boldogság szigetén kikötni.
3. Ez a legszerelmesebb szív, mely nem tűr karcolást, mely inkább vérzik, mint szeressen mást.
4. A könny és a szerelem édestestvér. Nem szerelem, ami egy könnyet se ér. Ki soha nem sírt, soha nem szeretett, mert a könny és a szerelem egyszerre született.
5. Hogyha patak partján szomorú fűzfa volnék, alkonyatkor szépen rád hajolnék, s füledbe súgnám altató mesémet és százszor elmondanám, hogy SzeretIek!!
6. Míg veled nem lehetek, a szívemmel kísérlek. Vigyázok rád, őriznélek; tudd: én már csak érted élek!
7. Ne sírj ha gyötör a bánat, csak kinevetnek ha sírni látnak. A te fájó szíved nem lesz attól könnyebb és csak nagyon kevés ember érdemli a könnyed!!
8. 40 fokos lázzal nyomom az ágyat, de nem a betegség kínoz, hanem a bánat. A bánat, hogy nem vagyok Véled. A bánat, hogy nem látlak Téged!
9. Addig vagy boldog, amíg van aki szeret, aki a bajban megfogja a kezed és, hogy milyen fontos is volt neked, csak akkor tudod, ha már nincs veled!
10. Könnyes szemmel a hívásod várom, a fájdalom ajtaját magamra zárom. Bújtass el, hisz egyedül fázom, s lelkedben szeress, ha néha hiányzom!
11. Rád gondolok titokban, szerelem tüze lángol arcomban, szeretnélek látni, gondolatban veled szállni. Karodba belebújni, s a magánytól elbúcsúzni!
12. Akkor a legelviselhetetlenebb valakinek a hiánya, mikor mellettünk ül és tudjuk, hogy sohasem lehet a miénk.
13. Amikor megláttalak nem kellett más, te voltál nekem a szívdobbanás, úgy vártam rád, ahogy még soha senki más, mégsem jött el az a szerelmes láz.
14. Az ember erős, de a szíve megszakad, ha azt, akit szeret, szeretni nem szabad.
15. Azt mondod jó velem, de már szédül a fejem! Azt mondod a szíved az enyém lett, de más a szó és más a tett!
16. Elvitted tőlem a napot, a holdat és minden csillagot. Többé szivárványt sem láthatok, nem mámorítanak illatok. Nélkülük még elvagyok, de nélküled én meghalok.
17. Meghal a remény és meghal a lélek, egyszer még sajnálni fogod, mi semmivé lett. Ekkor már késő, meghalt a lélek: SzeretIek Téged amíg csak élek...
18. Mit ér ezer szó, mely nem tőled, hallható. Mit ér a sok csillag, ha nem veled látható. Mit érnek az órák, mit érnek a percek, ha mindezek nélküled telnek.
19. Nehéz az élet, sok a bú, a bánat, örömünk alig van, de örüljünk a mának! Szívemben a remény izzik, parázslik! Tán gondolsz rám, várok Rád: Most és mindhalálig!
20. Nem írom azt, hogy szeress, azt se, hogy gondolj rám, mert, ha nem vagyok a szívedbe vésve, úgyis hiába mondanám.
21. Nem tudlak és nem is foglak elfeledni, kár, hogy így kellett megtanulnom szeretni.
22. Olyan szomorú mindig egyedül lenni, valakit mindig hiába keresni. Valakit várni, ki nem jön többé, valakit szeretni titokban örökké!
Szavazás